ÓBUDA BLOG. AZ ÓBUDÁT ÁBRÁZOLÓ METSZETEK
Minden látképen ami Óbudát ábrázolja a hegyek tetején lévő Óbuda város-Vetus Buda-Alt Ofen látható. A "szakértő hivatásosok" azt a valótlanságot akarják elhitetni velünk, hogy az óbudai főtér hegytetőn van. Vagy éppen a hadmérnöki mesterek nem jártak nálunk, de azért egymásról másoltak, és "idealizált bulvár" rajzokat készítettek. Szakértőink miért nem keresik inkább a képeken látható földrajzi környezetet, és miért nem indulnak feltárások?
2015. március 16., hétfő
2015. március 15., vasárnap
Johann Wilhelm Dilich
Dilich Óbuda városára vonatkozó rajzait, a TÖRTÉNÉSZ DOGMÁK miatt még napjainkban is próbálják egyes régészek-történészek hitelteleníteni a saját ostobaságaik miatt. Nem tűnik fel "szakembereinknek", hogy a ma Óbudának beállított főtér környékéről az 1750 előtti időkből egy darab, azaz 1. darab látképet nem tudnak(oklevelet sem) felmutatni! Látképek természetesen vannak Óbuda városáról, de az összes képen a hegyek tetején található kelet-nyugat kiterjedésű Óbuda város látható!
Az épeszű ember ezek után azt gondolhatná, hogy nincs semmi gond, megnézzük, hogy a környéken mely földrajzi területre illenek az északról készült rajzok. De nem, a "szakember" nem ezt teszi, hanem megpróbálja elhitetni a főváros történelme iránt érdeklődő emberekkel, hogy a hegyek tetején látható város az a mai főtér! Tehát tulajdonképpen mindenkit hibbantnak néznek!
Hol van a hegy a főtéren?! Hol van a magas fennsíkon lévő város?!
Wilhelm Dilich
Ki volt Johann Wilhelm Dilich(Scheffer1571-1650) ?
Korának, a Speckle utáni korszak kiemelkedő hadmérnökének nevezhetjük, aki az erődfelmérések mellett tervezéssel is foglalkozott. Tehát magyarán szólva egy császári megbízott hadmérnök, egy középkori kém volt, aki nem véletlenül rajzolta meg az Óbudai várakat! Így jellemezte magát:német építész mérnök, rézmetsző, topográfus és katonai író!
Magyar történelem című műve 1601-ben jelent meg.
Ungarische Chronik. 1601 Dilichius Cassel. Őrzési hely: M Nemz múzeum.
Dillich más városokról készült látképei
Siklósi Gyula A Török kori Székesfehérvár című könyvében is hitelesnek írja Dillich több ábrázolását is.
Hogy is van ez régész urak? Ugyanannak a metszetkészítőnek a metszetei Székesfehérvárra hitelesek, Óbudára pedig nem?! Csak Óbudánál kezdett el "idealizálni-bulvárképeket készíteni és nagyzolni a rajzkészítő?! Ezt mint felnőtt emberek, diplomás régészként komolyan gondolják, vagy megcáfolják egymást is?
Itt pedig templom azonosításra használja Dillich képét egy KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010.
Török fürdők épületeit azonosítják Dillich metszetei alapján
2015. március 14., szombat
AZ ÓBUDÁT ÁBRÁZOLÓ METSZETEK HITELESSÉGE
Az Óbudát-Alt Ofent ábrázoló metszetképek a valóságot ábrázolják abban a korban!
LÁSD: Gárdonyi Albert Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt» Óbuda legrégibb ábrázolása abból az időszakból maradt ránk,amikor lakossága elhagyta s falai pusztán állottak. Dillich Vilmos 1600-ban Kasselben megjelent krónikája ez, melynek teljes címe : »Ungarische Chronica, darinnen ordentliche, eigentliche und kurtze Beschreibung vieler furnehmér Festungen und Städte. Aus alten und newen Schriften, auch der Erfahrung selbe zusammen gezogen und beschrieben, durch Wilchelm Dillich.« Ennek a krónikának a legértékesebb részét azok a metszetek képezik, melyek a török hadjáratok által érintett magyarországi várakat és városokat ábrázolják s amelyek a címlap tanúsága szerint addig még nem jelentek meg nyomtatásban (so bisz dahero niemals in Druck auszgangen). E metszetek közül az egyik Budát és Pestet a Margit-,szigetről, a a másik Budát nyugat felől, a harmadik pedig Óbudát észak felől ábrázolja. A Budát ábrázoló két metszet olyan részleteket tartalmaz, amelyek csupán természet után készült vázlatok alapján voltak előállíthatók. Ilyen vázlatok készítésére a hosszú török háború bőséges alkalmat nyújtott s Dillich mint nagy-tudású és lelkiismeretes művész ismeretes. Az Óbudát ábrázoló metszet középpontját magaslaton álló s körfallal övezett várszerű épület képezi, melytől északnyugatra kisebb-nagyobb falromok közül gúlaszerű épület emelkedik ki. Az előtérben kapubejárat látszik, melytől balra, közvetlenül a Duna partján nagyobb egyházi épület romjai meredeznek. Az utóbbiak olyan festőién vannak elrendezve, hogy a puszta képzelet művének mernők venni, ha a budai metszeteken látható István-torony, továbbá az úgynevezett Csonkatorony nem tanúskodnának Dillich metszeteinek természethűsége mellett.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)